2009. december 16., szerda
Tűzoltók
...döbbent, rémült sóhajok szakadtak fel a kisváros főterén az otthonmaradottakból. Nők voltak, gyerekek, meg az idősek - ereje teljében levő férfit nem látott a Megfigyelő. A Megfigyelő a város melletti gyár kéményén állt - megtehette, a gyár már évek óta üres volt, és egyébként is, mindenki a főtéren figyelte az óriás kivetítőn a friss híreket. Friss híreket a frontról. Mióta tart a háború, és a várost megszállta a Szomszéd - hadserege rettenetes - a férfiak a fronton harcoltak a Másik Szomszéd által elhurcolt emberek ellen. A hírek mindenkit érdekeltek, nem csoda hát, hogy így összeverődött a tömeg. A sóhajok oka nem volt más, mint a közeli hegy mögűl feltörő tömör, fekete füst. Az emberek tudták, hogy a cigarettaüzemben már a háború kitörése óta lőszert gyártanak. A Megfigyelő mosolygott magában. Arra gondolt, nem hiába dolgozik. Amikor az első tompa robbanásokat meghallották, az ütött-kopott, vén tűzoltóautó már átért a gerincen, a meredek szerpentinen ereszkedett a város felé - a tűzoltók nem végezték el feladatukat. Csak a Megfigyelő tudta, mekkora feladatot teljesítettek a pirosra mázolt Csepel utasai. A csikket a városra pöccintette, majd komótosan elkezdett lemászni a kéményen. Már jöttek érte bajtársai, az EASZ tagjai.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése